Ha elkészül, megmutatom...

Egy régeny, ami kérdéseket vet fel – Szép új világ /Aldous Huxley/

  A világ, amiben élünk, valahogy sosem tűnik elég jónak. Mind romlottabbnak látjuk, értetlenül figyeljük, hová, milyen irányba tart, s nemegyszer érezzük azt, hogy a vesztébe rohan. Van, aki kimondja, van, aki nem ejt róla szót, mégis mindannyian egy „szép új világ” után vágyakozunk. De milyen is volna ez a világ? Hiszen nézőpont kérdése mi a… Tovább »

Vakáció – novella

 Tizennégy voltam azon a nyáron. Szinte biztosra vettem, hogy ez az utolsó szünidő, amelyből – mint minden évben -, két boldog és önfeledt hetet kedvenc nagybácsimnál, Pali bácsinál tölthetek. A lakótelep panelházai közé augusztus elejére már mozdíthatatlanul beszorult a fülledt és kipufogógázzal telt nehéz, nagyvárosi szmog, így – mondanom sem kell -, jókora megkönnyebbüléssel szöktem meg az… Tovább »

Szerető leszek – versek

Valentin-nap alkalmából jöjjön  négy érzelmes, vággyal teli vers:   Rólad álmodomRólad álmodom.Hullámzó képek hívnak,alámerülök.Széttárt karokkal terelema holnapot.Szürke homokba taposokgyorsan múló, alig-nyomokat.Ujjaid játéka,ránduló ajkamon,leheleted,rezdülő vállamon.Kéz markol,sóhaj tör utat,simít és fenyít,sok mohó mozdulat,s a hangulat:vágyésfélelem,félelmetes vágy,vágyott félelem,ahogykacagva,dalolva érkezel.Kész szavakból alkotott,értelmetlen mondatokkapaszkodnak fela hátamon,ahogy arcod lassanfelkínált testemre borul,s (kis)halálig üldöz,a tőrbe csaltfájdalom.Ne mondj nemet!Ne mondj nemet!Rám soha!Ha álmatlan is az éjszaka,menekülnél,de nincs hova.Ha szégyened… Tovább »

Mindig kell egy B terv!

Talán néhányatoknak megfordult a fejében, hogy itt ez a blog, megvolt a beharangozás, hogy készül valami regény, aztán jön ez a csaj a novelláival, verseivel meg az egyéb irományaival, a regényről meg szépen lassan megfeledkeztünk. Megnyugtatok mindenkit: erről szó sincs. Egyszerűen csak vannak időszakok, mikor nem történik semmi. A várakozás időszakai, amikor álldogálok egy hatalmas útkereszteződésben,… Tovább »

A csoda – novella

    Aznap este anya sokáig bámulta a faliórát: húszpercenként állt meg a nappali közepén, fátyolos tekintettel bűvölte a mutatókat, az idő pedig csak rohant előre sietve, megállíthatatlanul. Közben ránk sötétedett, lassan éjfél is elmúlt, és apa kabátja még mindig hiányzott a fogasról.  Kora reggel, ajtót csapkodva viharzott el. Anyám a jövő heti kosztpénzért könyörgött,… Tovább »

Egy regény ami sokkol – Beszélnünk kell Kevinről /Lionel Shriver /

Lionel Shrivernek igaza van: akadnak dolgok, melyekről beszélni kell, akkor is, ha megdöbbentőek, sokkolóak, ha nehéz szót ejteni róluk. Mindegy hogyan címkézzük fel; nevezhetjük Kevinnek, rossz nevelésnek, született romlottságnak, vagy magának az ördögnek is, a tény attól még tény marad: a világban sajnos fel-felbukkan a gonosz, hiába utasítjuk el, vagy próbálnánk a szőnyeg alá söpörni… Tovább »

A magány pokla – “Engem a kutya se vár haza!”

Pár héttel ezelőtt, egy délutáni vásárlás során, magam elé engedtem egy idős nénit a pénztárnál. Egy darab májkrémet szorongatva toporgott mögöttem, vele ellentétben, az én bevásárlókosaram tele volt. Az a két perc, mialatt a néni kifizette a májkrémet, nekem semmibe se került, ő viszont olyan hálás volt érte, hogy kis híján én jöttem tőle zavarba…. Tovább »

Megígértem anyának… – novella

A neten akad néhány pályázatfigyelő oldal, melyeket érdemes nyomon követni. Azt hiszem, anno én is egy ilyen oldalon futottam bele az Aposztróf Kiadó pályázatába. 2011-től 2014-ig minden évben jelent meg novellám az éppen aktuális Szó-kincs antológiákban. Annyiban volt ez más, mint a Holnapmagazin kötetek, hogy a Szó-kincs antológiák nem csak a neten, de a könyvesboltokban… Tovább »

Szemtől szembe – “Beszélj hozzám!”

 Úgy gondolom – és bátran szóljon, aki nem ért velem egyet –, hogy a kommunikáció alapvető emberi szükséglet. Már az apró emberpalánta is próbálja felhívni magára a figyelmet, közölni a mondanivalóját, miközben ég a vágytól, hogy figyeljenek rá, hogy szóljanak hozzá. Én személy szerint nagyon szeretem az egyedüllétet, bizonyos időközönként kifejezetten igényt tartok rá, hogy… Tovább »

Felnőtt játékaink – versek

Ígéretemhez híven, most jöjjön néhány vers, amely A csend hangjai c. antológiában jelent meg. Írjátok meg, ha tetszettek (azt is, ha nem), minden hozzászólásnak örülök.  ReggelCsak nézlek,ahogy ásítva mondasz nemet a reggeli kakaóra,s a pirítós helyettlevágsz egy karéj kenyeret.Ma sem zavar megkésett vekker,ami a hálóban eközben visít fel.Rohanunk kacagva,s ha némítani nem sikerül,a vánkos alá dugjuk,hogy… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!